Trükkös módszer – kutyás megfélemlítő kényszerítés

Cikk: 75., Dátum: 2020. január 8., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs


Szokás lett mostanában, hogy egy házi kedvenc problémás viselkedését egy másik kutya „közreműködésével” próbálják helyreállítani. Van, hogy ezt „rehabilitációs” foglalkozásként kínálják „problémás” kutyáknak több-kevesebb sikerrel. A foglalkozás valós tartalma sok esetben pedig egy fajtársi dominancia, egy kutyás kényszerítés, egy "elárasztás". Ennek alapvető célja egy "kényszerhierarchia", egy "tanult tehetetlenség" kialakítása, mely elérésének az eszköze a félelemkeltésen keresztül a megalázás, de általában nyílt-, vagy látványos erőszak nélkül. A bevett szokás, hogy az ember szerepe ekkor mellékes, csak szemlélő jellegű. Nem kell feltétlenül sérüléssel, vagy fizikai erőszakkal együtt járó testi fenyítésre gondolni –bár előfordul, hogy pont ez lesz sajnos a dolog végkimenetele-, inkább egy megfélemlítő viselkedés,

egyfajta erődemonstráló kényszerítés.

Ebben elsősorban a pszichikai hatások a meghatározóak, ami főleg érzelmi alapú idegi terhelés. Ennek alapja a domináns agresszió!

"a dominancia nem jellemvonás ... helyzetfüggő a dominancia."

/Csányi Vilmos/

Ha nagyon akarja, akkor mondhatja erre bárki azt, hogy egy kutya „segít” egy másik kutyának. Ez már csak nézőpont kérdése. Persze ez esetben azért tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy tartalmában mit is hívunk ez esetben egész pontosan "támogató segítségnek" ?

Még véletlenül se gondolja ezt valaki fajtársi játéknak, ez esetben egyáltalán szó nincs erről, mert

"a játék váltakozó szereposztással folyik" ( Lásd itt ... )

/Csányi Vilmos/

Ez csak az adott pillanatnak szól ésnem lehet rendszeres, ismétlődő, vagy tartós.

Gyors és mértékletes, páros aktus kell, hogy legyen. Amely az egymással szembeni viszonyt azonnal tisztázza és rendezi. De jobb esetben nyílt agresszió, vagy „elvadult” viselkedés, ill. valós sérülés, vagy elszenvedett fájdalom nélkül.

Ezért mindig előre meg kell határozni a szigorú korlátokat! Az semmilyen esetben sem jó megoldás, ha egy kutya a másik ebnek

komoly pszichés szenvedését, sérülését, ill. valós fájdalom érzetét okozza!

A kutya idomításában korábban pont az ilyen tartalmú:

erővel végzett, domináns agresszióra alapozó, kényszerítő jellegű képzési módszereket hívták

 „par force” technikának!

"A par force azt jelenti: kényszerítéssel." „ A par force idomítás tehát a kényszeridomítás.”

/Dr. Kováts Zsolt/

Ebből a szempontból az teljesen mindegy, hogy ezt -"trükkösen"- egy kutyával végeztetjük el, vagy éppen az ember végzi önmaga. E tekintetben ez teljesen megegyező.

„A kutya alárendelt viselkedését kikényszerítő technikák azonban csak pillanatnyilag orvosolják a problémákat, hosszú távon akár károsak is lehetnek.
A kutyákban állandósulhat a szorongás

/Csányi Vilmos/

Egy eb problémás viselkedésének megoldását soha ne bízzuk ezért teljes mértékben egy másik kutya megfélemlítő kényszerítésére, fajtársi erődemostrációjára! Ennél sokkal értelmesebb ha egy higgadt, magabiztos, következetes és türelmes Gazdi neveli a helyes viselkedésre a kutyát.

Hálásan köszönjük a figyelmedet!

Felhasznált irodalom: Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek ISBN 978-963-310-151-3

Kutyasuli képek