A büntetés legfontosabb kérdései a kutyanevelésben I. - alapok

Cikk: 38., Dátum: 2018. február 22., Szerző: Családi kutyaiskola - Pécs


Aki egyszer úgy döntött, hogy kutya oktatásába, képzésébe, vagy nevelésébe kezd előbb, vagy utóbb szembe fog találkozni a büntetés kérdésével. Megkerülhetetlen kérdés ez és mindenképpen érdemes vele foglalkozni.

Mi a büntetés?

„elszenvedett hátrány”,  „kellemetlen következmény”, „fegyelmező kényszerítés”

amit a kutya kénytelen eltűrni, megtapasztalni, elszenvedni egy másik lény (anyakutya, domináns kutya, gazdi, …) cselekedete által, általában egy megelőző, helytelen viselkedése következményeként (azzal szoros összefüggésben) nevelő célzattal (sokszor a kutya saját védelmében), annak érdekében, hogy a jövőben tartózkodjon a kifogásolt viselkedéstől.

Persze kifejezetten fontos tényező, hogy a kutya összekapcsolja a saját megelőző cselekedetével. Tehát képesnek kell lennie arra, hogy értse az ok-okozati összefüggést!

Mi a célja a büntetésnek?

"Egy nemkívánatos cselekedet ismétlésének megakadályozása."

Az biztos, hogy ettől a kutya nem lesz motiváltabb. Csak annyiban hat a négylábúra, hogy mivel igyekszik a büntetést elkerülni, ezért - feltehetően - változtat a korábbi viselkedésén. Hogy hogyan, az már másik kérdés. Tehát önmagában a büntetéssel nem lehet egy helyes viselkedést megtanítani, ellenben kiválóan alkalmas egy helytelen viselkedés gátlásában. Ez sok esetben kívánatos is lehet, akár még a kutya szempontjából is pl.: valós veszély, ...

Lehet-e a büntetésnek negatív hatása?

Bizony előfordulhat, hogy a helytelenül alkalmazott -pl: aránytalan, mértéktelen, intenzív, következetlen,rosszul időzített, … - büntetésnek negatív, nemkívánatos hatásai is lehetnek. Bizalomvesztést, félelmet, szorongást, emocionális zavarokat okozhat, elkerülő, sőt akár agresszív magatartást válthat ki a büntetővel szemben. Ezért nem a szándékolt irányba is formálhatja az eb viselkedését. Így megállapíthatjuk, hogy ez egy ”kétélű fegyver”, mert bár rövid távon használhat ugyan, de sajnos akár jóval nagyobb gondot is okozhat kizárólagosan, tartósan, vagy rosszul alkalmazva.

Pl: ha azt szeretnénk, hogy a kutya ne ugorjon ki az autóból az ajtónyitáskor azonnal, akkor a nyitást követően az ugrási szándék észlelésekor tiltással gátolható a cselekvésében a kutya, nyugodtan kifejezhetjük szóban -kellő hangsúllyal- a nemtetsző rosszallásunkat, de szótlanul csiki-csukit játszva az ajtóval -aminek az értelmét sem biztos, hogy felfogja a kutya- könnyen okozhat a kutyának fájdalmat, ill. sérülést, ezért ez semmiképpen sem helyes.

"A következetesség a kutyajellem alapja, de nem jelent durvaságot."

/Csányi Vilmos/

Milyen fajtái vannak a büntetésnek?

A büntetésnek két fő változatát ismeri a szakirodalom: a negatív - és a pozitív büntetést.
( Megjegyzés: a negatív és a pozitív jelzők jelen esetben nem érzelmi alapú kifejezések, hanem csak egyszerűen annyit jelentenek, hogy elveszünk (-), vagy hozzáteszünk (+) valamit, de mindkét esetben büntetjük vele a kutyát.) Mindkettőnél elszenvedi, megtapasztalja a kellemetlen következményt.

- Negatív büntetés, ha egy korábban meglévő, kellemes dolgot elvonunk a kutyától. Pl.: a jutalomfalat elmaradása, a dicsérő szó elhagyása, a figyelmünk elvonása, …. A kellemetlen a kellemes dolog hiányérzete. Ez esetben ennek a kellemes dolognak a kívánata, újra elnyerése motiválhatja megszüntetni a helytelen viselkedést és újra feleleveníteni a helyest. Ez azért különösen nagy csalódás és pszichikai teher a kutyának, mert ez már korábban volt a birtokában, de most nem kapja meg. Persze ez feltételezi a kutya részéről a kívánalmat a dolog iránt, illetve a korábban már begyakorolt és jutalmazott helyes viselkedés ismeretét. Egyben segíthet egy korábban jutalmazással erősített viselkedés megszüntetésében is. (Megjegyzés: a büntető cselekvés közvetlen tárgya a jutalom, a kutya pedig csak passzív alanya lesz. Azaz a kutyára kizárólag indirekt módon hatunk, így ez esetben a kellemes dolgot vonjuk meg a kutyától és nem az ebet távolítjuk el a kellemes dologtól! Mert az már pozitív büntetés!)

- Pozitív büntetés, ha egy helytelen, nemkívánatos cselekedethez egy kellemetlen dolog hozzáadásával kívánjuk leszoktatni, gátolni a kutyát. Pl.: éles hangadással, letorkoló beszéd, csettintéssel, hangos tapssal, erőteljes dobbantással, pórázrántással, vagy akár kavicsos műanyag flakon rázásával, gyors megbökéssel, …. Ezt ekkor a kutya direkt módon kapja. (Megjegyzés: ez esetben a büntető cselekvés közvetlen tárgya a kutya, a cselekvő ember pedig az aktív alanya.) A kellemetlen dolog az elszenvedett, társított érzet. Persze itt az is kérdés, hogy - az adott esetben - mi az az érzékelési szint, aminél az egyed egyáltalán érzékeli az alkalmazott hátrányt.  Pl.: előfordulhat, hogy a kutya eseti tudatállapota miatt nem érzékeli még a testi kontaktusokat sem!

Melyiket alkalmazzák?

Általában a negatív büntetés elfogadásával kapcsolatban nem nagyon szokott nagy véleménykülönbség lenni. Alapvetően még azok is elfogadják, akik a megerősítést hangsúlyozzák, ami épp azért "fura", mert ez is elszenvedett büntetés, persze kevésbé "látványos". De ettől a kutyának még ugyanúgy -sőt esetenként még jobban- kellemetlen érzés.

A pozitív büntetésnél már sok eltérő nézettel találkozhatunk. Sokan kifejezetten tiltakoznak ellene, és -ezzel ellentétben- sokan elkerülhetetlennek, szükségszerűnek tartják. Elég nagy ellentmondásokat láthatunk.
A dilemma alapvetően a tartalmában, a megnyilvánulási formájában van, leginkább a testi kontaktusokat, fizikai kényszerítéseket tekintve. A "humánus" kérdés ebben, hogy okozhatunk-e fizikailag "kellemetlenséget" a kedvencünknek? Az "érdekes" kérdés pedig, hogy vajon mennyire szabad "emberiesítenünk" a kutyánál ezt egyáltalán?

Ennek eldöntése bizony mindenkinek egy személyes dolog.

"A következetesség kifejezésének is fajtafüggően kell történnie."

/Csányi Vilmos/

Gondolkodjunk egy kicsit "kutya fejjel" és vegyük észre a "kutyák jelzéseit"! Vannak, akik mindig ezt javasolják, hát tegyük meg most ezt mi is. Ami biztos, hogy a kutyák ösztönösen és rendszeresen alkalmaznak egymás között testi kontaktusokat. Ezek között pedig jócskán megfigyelhetünk fegyelmező-, rendreutasító-, kényszerítő-, domináló-, ... fizikai megnyilvánulásokat is. Ez bármikor jól megfigyelhető viselkedés és a kutyák körében

teljesen természetes.

Persze egy egészséges idegrendszerű kutya viselkedési megnyilvánulásaiban mindig meg fog jelenni a konfliktuskerülés, ill. a mély-, nyílt-, rendszeres agresszió alkalmazásának szándéka is.

Szükséges a büntetés vagy sem?

Nehéz elképzelni azt, hogy négylábú kedvencünk egész élete során nem fog próbálkozni olyannal, ami a mi szándékainkkal, akaratunkkal, kívánalmainkkal ellentétes lenne. Ezekre is folyamatosan várja, figyeli a reakcióinkat, az erősítő, vagy gyengítő következményeket. Mégpedig azonnal, ebben késlekedni soha nem szabad!

Nyugodtan elfogadhatjuk, hogy a kellemetlen következmények is

az ebnevelés fontos és lényeges része!

Persze annak módja, tartalma, mértéke, eredményessége már nagyban függ a gazdi és a kutya "személyiségétől" is és ez általában meg is határozza kettőjük kapcsolatát.

"Ha engedetlenül viselkedik, akkor egyszerűen csak elfelejtették megtanítani, hogy a helytelen viselkedés káros következményekkel jár."

/Csányi Vilmos/

Óva intünk mindenkit attól, hogy úgy neveljen fel otthon egy kutyát, hogy az a viselkedése kialakítása során soha nem találkozik kellemetlen tapasztalatokkal! Súlyos hiba lenne! Senkinek nem ajánlott úgy kutyát nevelni, hogy nem alkalmaz soha büntetést! Ennek ellenkezőjét gondolni rettenetesen

naiv "tévhit" és súlyos emberi felelőtlenség!

De alkalmazásakor mindig tartsuk be a szabályait! Lásd: II. rész ...

És ne felejtsük el soha, hogy a büntetés nem egy öncélú, erőszakos fenyítésről szól!

Saját, elfojtott agressziónkat semmiképpen se éljük ki egy kutyán!

Hálásan köszönjük a figyelmedet!

Felhasznált irodalom: Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek ISBN 978-963-310-151-3

Kutyasuli képek