"Kommikulus"! - kutyanevelés jókedvűen

Num:48 by Csaladi Kutyasuli Dátum:
12 dec 2018

minden jog fenntatva

ajánljuk ezt a cikket vidámsággal a jókedvű kutyásoknak

 

A kutyára sokszor gyerekként tekintünk, ez pedig végzetes hiba is lehet!

Gyermekét az ember megtanítja -lassan, fázisonként- az önálló életre, hogy boldoguljon majd teljesen egymaga is, mikor a szülő már nem él. Ezért tudja, hogy egyszer majd elengedi. Éljen meg majd akkor is, amikor már nem gondoskodhat róla, nem támogathatja tovább. Ez biztosítja a gyereknek később a valódi túlélést.

Nagyon fontos kimondani:

a kutya nem ember,

ezért - bármennyire is szeretnénk - nem tekinthetünk rá ténylegesen úgy, mint egy gyerekre. Még akkor is, ha szerintúnk "gyerek-szerűen" is viselkedik. A kutya élete időben rövidebb, és képességei fejlődésében is rövidebb az út. Az életben tartásához pedig más szemlélet alkalmazunk: egész életén át mi vigyázunk rá.

Ebben nem feltétlenül az összetevők eltérőek, hanem csak az arányok.

A kutya életének a biztosításához a hozzá illeszkedő, sajátos igényrendszert kielégítő környezetet és megfelelő szokásrendszert kell biztosítani. A kutya ösztönszerűen csoportban -azaz közösségben- él, melyben mindig az irányításra alkalmas egyedet követi. Ezt a szerepet pedig fel kell tudnunk vállalni és bizony sokszor önzetlenül.

Mára ebben a bonyolult, "emberi" világban a kutya kényszerhelyzetben van és nélkülünk elveszett lenne. A vad ösztönei a háziasítás hosszú folyamata révén már eltompultak. A faji változása kedvencünket cselekvőképtelenebbé tette. Az önállósága a védekezésre lecsökkent - különösen az ember egyedi életvitelével szemben! A jó Gazda nélkül nem érzékeli valósan a veszélyeket, túlélési esélye egyedül kisebb és sok esetben az embertől

támogató segítséget vár.

A kutya az emberrel mindig kiszolgáltatott viszonyban él. Ezért, egy -alkalmas ember mellett- a négylábú kedvencünk csakis követő lehet!

"A kutya függő helyzetben van az emberhez képest, a kapcsolatnk nem egyenrangú."

/Csányi Vilmos/

Ne feledjük el ezt soha:

a mi felelősségünk az eb életben tartása, a kutyáról való gondoskodás,
a faji szükségleteinek megfelelő tartási körülmények garantálása, és néha egy kis "önállóság" lehetőségének biztosítása!

A családi kutyanevelés alapelvei egy életen át:

a türelem, fokozatosság, szorgalom, kitartás, rendszeresség,
szabálykövetés, fegyelem - méltányosság, empátia,
...

Ebben a lényeg:

a szeretet és a tisztelet

egyidejű kettősége,

melynek arányai folyamatosan változnak, a megélt pillanatok döntése szerint.

"A két kerülendő véglet a mindent megengedő bánásmód és a kutyát megtörő, durva fegyelmezés."

/Csányi Vilmos/

Ha hasonlatot szeretnénk mondani, akkor gondoljunk arra, hogy a kutyanevelés olyan, mint egy „boszorkánykonyha”. Ahol mindig különleges varázsfőzetek készülnek. Az igazság pedig az, hogy nincs mindenkire egyformán alkalmazható varázsszer, mert mindig egyedileg kell készíteni a „csodaszert”. Mert a saját kutyához, mindig a saját összetételű főzet dukál!

Mi szívvel-lélekkel hiszünk egy igen fontos dologban és ezt soha nem szabad elfelejteni:

Amit a mi főzünk, az a gyógyírt hozza és nem a szenvedést!

Az első varázsigénk ezért az ajtónkra van vésve és így szól kedvesen:

"Kommikulus" !

És már nincs is mitől tartani, aki betér hozzánk már soha nem fog nálunk mély félelmet érezni. Ami bent várja az csak az örömteli mosoly és a szelíd nevetés lehet.

Ha valaki úgy dönt, hogy belefog a kutyanevelésbe, akkor a mi tanácsunk, hogy

csinálja végig jókedvűen!

Hálásan köszönjük a figyelmedet!

 

© Családi kutyaiskola - Pécs - "csak" családi Kedvenceknek

Információ és jelentkezés: 06-70/946-33-58